Barangoljon

     Erdővidéken,

            gazdagodjon

                új élményekkel!

Erdővidék Kovászna megye északnyugati részén, kis részben Brassó megye északkelelti részén fekszik, a Keleti-Kárpátok legdélebbi kárpátközi medencéjének, a Barcasági medencének az északi nyúlványa. Értelemszerűen déli határa a Barcasági-medence, nyugaton a Persány-hegység, északon és északkeleten a Dél-Hargita és keleten a Baróti-hegység.

A földrajzi adottságok következtében öt kistájra osztható. Felvidék, a Dél-Hargita lábainál és a Persány-hagység északi nyúlványa mentén fekvő települések: Vargyas, Felsőrákos, Alsórákos, Olasztelek, Székelyszáldobos, Bardóc és Erdőfüle. Barót környéke, a medence közepén fekvő, földrajzilag és közigazgatásilag is központ Barót város és a hozzátartozó falvak: Bibarcfalva, Bodos és Köpec. Bacon vize völgye, a Bacon-patak és Barót-patak északkeleti völgyében húzódó falvak: Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Uzonkafürdő. Ajta-patak vidéke, az Ajta-patak és mellékvizeinek völgyében: Szárazajta, Zalánpatak, Középajta és Nagyajta. Oltvölgy, a Baróti-medence délkeleti részén áthaladó Olt-folyó két oldalán: Miklósvár, Bölön és a Brassó megyéhez tartozó Apáca, Ürmös és Ágostonfalva.

Földjének kialakulásában a hercinida hegyrendszer képződésének és az alpidák hegyképződésnek is szerepe volt. A geológiai új-harmadkor végén és a negyedkor elején egy összefüggő víztükör borította. Ez a Barcasági-medencét akkor borító tó-tengernek volt egy északi öble, amely a földkéreg mozgásainak és a hargitai vulkanizmusnak következtében lesüllyedt. Az ekkor keletkezett vulkánok a jégkorszak elején még füstölögtek, majd a jégkorszak végén a környező hegyekből lezúduló vizek törmelékei feltöltötték a medencét.

 

Erdővidék földjén minden földtörténeti korszak képződményeit megtaláljuk. Az egykori dél-hargitai vulkánok utómüködései fellelhetők a medence legnagyobb részén. A szénbányák mélyéről előkerültek állati maradványok, növényi lenyomatok és fossziliák, melyek segítségével jól nyomonkövethető a különböző korok élővilága. Ásványi kincsei a szén, vasérc, kovaföld, mészkő, bentonit, opál, szerpentin és azbeszt.

Természeti képződményei a vulkani működésekről árulkodó alsórákosi bazaltoszlopok, a lekopott vulkáni kúpok 1200 méter fölé emelkedő csúcsai, borvízforrások sokasága melyek Bibarcfalva és Uzonkafürdő egykori virágzására adtak lehetőséget gyógyhatásuk révén, jelenleg a Borvizek Útja országos program keretén belül Bölönben épült egy modern fürdő. Ezen jelenségek koncentrálódása már lehetőséget ad gyógyturizmus és bakancsos turizmus kialakulására. Karsztos képződményekkel találkozhatunk a Vargyas-szorosban: magas sziklafalak, kisebb nagyobb barlangok, víznyelők, dolinák. A Godra-karszt és az Apácai-cseppkőbarlang szintén lehetőséget ad barlangászatra, a szoros sziklamászásra és látványos turázásra. Mindemelett a falvakat övező erdők, a gazdag növényvilág és a domborzat nyújtotta táj önmagában vonzó tényező. Számos festett turistaösvény vezet egyik látnivalótól a másikig valamint a környező hegyekbe egyaránt.

Közigazgatási felosztása változó volt a történelem során. Az itt élő székelyek megtelepedéséről nincsenek pontos adatok, feltételezések szerint a 13. század elejére tehető. Kezdetben a vidék északi települései Udvarhelyszékhez tartoztak, de Székelyudvarhelytől való távoli fekvésük miatt már ezekben a korai időben a függetlenedésre törekedtek. Végül a 15.-16. századra elnyerték a Bardócszék önkormányzati egységet.  A tájegységnek a Baróti-hegységtől nyugatra eső területe Sepsiszék, ezáltal Háromszék része volt. Ennek függetlenedési törekvései hasonlóak Bardócszékéhez. Egy oklevél szerint 1395-ben nyerték el a Miklósvár fiúszék egységet.

Történelmi szempontból igen gazdag a vidék. A kőkorszaki ember létére utaló szerszámokat, réz-, bronz- és vaskori leleteket is felfedtek a régészeti munkák. Továbbá római-kori emlékekre is bukkantak. A mai települések első írásos említései az 1300-as években kiadott pápai tizedjegyzékekből valók. Barót nevét már 1224-ben említi a II. András nagy király által kiadott Andreanum.

Az ezt követő korok építészetének elemei is fellelhetők a vidék épített örökségében. 13. századi csúcsíves gótikus ablakokat találunk a nagyajtai vártemplomban, 16.századi gazdag reneszánsz formavilágot a miklósvári Kálnoky és a vargyasi Daniel kastélyokban, valamint a 17.századi népi barokk kiemelkedő példáját a baróti katólikus templomban. A gazdag formavilág fellelhető a vidék minden szegletében, ugyanis minden települése büszkélkedik saját templommal, sőt van amelyik többel is. Híresebbek a bizánci elemeket képvislő  bölöni unitárius templom, a vargyasi református templom, mely Árpád-kori emlékeket őriz és a bibarcfalvi református templom a jó állapotban megmaradt Szent László mondakör egyik legendáját ábrázoló freskóval. A vidék méreteihez mérten egyediségnek számít, hogy négy kastéllyal, a vargyasi és olaszteleki Daniel, a miklósvári Kálnoky valamint az alsórákosi Sükösd-Bethlen is ékeskedik. Háromszéket a „kúriák földje”-ként is szokták emlegetni, mely megnevezéshez Erdővidék is hozzájárul az erdőfülei Boda és a köpeci Hoffmann kúriákkal. Továbbá egyedi emléke az 1848-49-es események kapcsán fennmaradt bodvaji vashámor, ahol Gábor Áron készítette ágyúit.

A gazdag formavilágot tovább gazdagítják a népművészeti alkotások. A faragott kopjafák Székelyföldön az erdőfülei temetőben találhatók a legnagyobb számban, valamint Alsórákoson találkozhatunk a hármas lábfákkal, mely szintén egyedi a Székelyföldön. A bútorfestés-faragás művészete több gyűjteményben is megtekinthető, a vargyasi bútorfestő Sütő család és a fafaragó Máthe család gyűjteményében, továbbá vargyason sorakoznak a székelykapuk legszebb példái. A népviselet Erdővidéken belül változó, a kistájanként eltérnek néhány elemben. Legtöbbet emlegetett példái a felsőrákosi darabok. Itt az idős hölgyek ma is foglalkoznak ezek készítésével.

Rendezvények sokasága színesíti Erdővidék mindennapjait. A városnapok és  falunapok melett a néphagyományok is ide vonzák a kiváncsi turistákat: a bölöni Farsangtemetés, az apácai Kakaslövés, a vargyasi Hagyományörző Néptánctalálkozó és az őszi szüreti bálok majdnem minden településen. Kulturális eseményekben sincs hiány, legnevezetesebb a több településre kiterjedő, évente megrendezett Erdővidéki Közművelődési Napok.    

Sokaknak a magyar irodalom kapcsán cseng ismerősen Erdővidék neve ugyanis itt született Apácai Csere János(Apáca, 1625- Kolozsvár,1659) filozófiai és pedagógiai író, Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739- Virt, 1819) költő és nyelvújító, Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795- Kolozsvár 1842) író, műfordító, Kriza János (Nagyajta, 1811- Kolozsvár, 1875) néprajzkutató, költő, Gaál Mózes (Barót, 1863- Budapest, 1936) ifjúsági író, Benedek Elek (Kisbacon, 1859- Kisbacon, 1929) író és Konsza Samu (Nagybacon, 1887- Sepsiszentgyörgy, 1971) magyar nyelvész, néprajzkutató. Benedek Elek a magyar népmese-irodalom jeles átmentőjének egykori háza ma múzeumként működik Kisbaconban. Legtöbbjük szülőháza ma is áll, mások nevéhez gazdag gyűjtemények fűződnek, ez azonban egy kiaknázatlan turisztikai tényező. Az illető személyiségek szülőfalvaiba sok látogatót csalogatna egy a munkásságukat bemutató emlékház.

Ezen látnivalók és rendezvények sokasága megoszlik a vidék kisebb nagyobb településeire így elmondható, hogy Erdővidék minden szegletében találunk érdekes látnivalókat.